UNGARISCHE KULTURWOCHEN GÖTTINGEN

15.Oktober - 30.November 2009

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

AUSSTELLUNGSERÖFFNUNG

 

 

UNGARISCH – eine Insel
 im indogermanischen Sprachmeer

 

 

 

Zeit: 15. Oktober - 15. November 2009

Ort: Großer Seminarraum der Niedersächsischen Staats- und Universitätsbibliothek Göttingen (1 .OG) Platz der Göttinger Sieben 1

 

Posters Text: Irén Rab und Gábor S. Sági; Layout: Balázs Horváth

Die Posters zum Herunterladen (pdf-4 Mb)

 

Katalog zur Buchasustellung Konzept und Text: Irén Rab

Die Buchausstellungzum Herunterladen (pdf-1.5 Mb /pdf-0.3 Mb)

 

Fotos über die Ausstellung

 

 

Einführung in die Ausstellung:

Irén Rab (Lektorin für Ungarisch, Universität Göttingen)

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, tisztelt Főkonzul Úr, kedves vendégek !

 

 

A Magyar Kulturális Minisztériumban van egy hivatal, Nemzeti Évfordulók Titkársága a neve. Ök tartják nyilván az évfordulókat, ők jelölik ki azt az eseményt, amely egy adott évben a magyar kultúra szempontjából a legfontosabb. Így lett 2009 a Magyar Nyelv Éve, a 250 évvel ezelőtt született Kazinczy Ferenc emlékére. Kazinczy egész életét a magyar nyelv megújításának, az irodalmi élet megszervezésének szentelte, ami egyet jelentett akkor az európaisághoz való végleges kapcsolódással. Kazinczy neve Magyarországon ma is a tudatos nyelvápolás, az irodalomi igényesség hívószava.

 

Amikor 2009-et Magyarországon a magyar nyelv évének nyílvánították, már tudtam, hogy Göttingenben kiállítást fogok rendezni ebből az alkalomból. Nemcsak azért, hogy a magyar nyelvet kicsit közelebbről bemutathassam a göttingeneknek, hanem azért is, hogy a Göttingeni Könyvtár gazdag és magyar kultúrtörténeti szempontból hihetetlenül értékes kincseiből is ízelítőt nyújthassak. Nem először válogatok a könyvtár gyűjteményéből. Mióta Göttingenben dolgozom – 6 éve – a ma nyíló a negyedik magyar kultúrtörténeti kiállításom Németországban, melyekhez az alapot mindig ez a gyűjtemény adta.

 

A mostani kiállítás 3 részből áll:  

- a tablók a magyar nyelv történetét, fejlődését, jellegzetességeit mutatják be,

-a vitrinekben tematikus rendben könyvek, fotók, nyelvészeti emlékek sorakoznak,

- a multimédiás sarokban a magyar nyelvet tesszük hallhatóvá.

 

A keretet sikerült kijelölni, a tartalmat annál nehezebben. A fejtörést éppenséggel a rendelkezésre álló anyag gazdagsága jelentette. Mit hagyjak ki, mit szabad kihagyni, mi kell okvetlenül, hol húzzam meg a határokat? Így maradt ki a szépirodalom a bemutatott anyagból, holott kezdetben beleterveztem. Gyűjtöttük a használható képeket, a nyelvről szóló idézeteket, információkat, hogy majd köréjük fonjuk mondanivalónkat. Így állt össze a 21 tablós prezentáció.

 

Ekkora munkát egyedül nem lehet elkészíteni. Ezen a helyen szeretnék köszönetet mondani segítőtársaimnak:  Sági Gábornak, aki szorgalmasan gyűjtötte a képeket, írt szövegeket, ha kellett,  és villámsebességgel fordított. Horváth Balázs készítette a lay outot,nélküle a tablók nem így néznének ki és nem lenne külön internetes honlapunk sem. Az ő elkötelezettségük mellett sokan, sokféleképpen segítettek, eltartana egy ideig, míg felsorolnék mindenkit. Úgy tűnik, a Göttingenben élő magyaroknak és németeknek is szívügye lett ez a kiállítás. Köszönet érte nekik és köszönet mindenkinek, aki hozzájárult a kiállítás sikeres megvalósulásához.

 

A tematikus tablók főként a magyar nyelv történetét mutatják be. Egy nyelv története sem választható le népe történetéről. Ezért kerültek bemutatásra a magyar nép történelmére vonatkozó anyagok, a honfoglalás, az államalapítás kora. Ez az időszak döntő volt a Magyar Királyság kialakulásában, de meghatározta Európa fejlődését is. A magyarok európai megjelenésével és letelepedésével nemcsak a magyar, hanem a korabeli európai krónikák is kiemelten foglalkoztak. Máig tartó hatását mutatja a Lech mezei csata ezeréves évfordulójára 1955-ben kiadott német bélyeg is. Ez az egyik kedvenc tablóm.

 

Másik kedvencem a 15. sz. tabló amely a magyar írás jellegzetes betűinek kialakulását magyarázza el. Mennyi kísérletezés előzte meg mindezt! Milyen nehéz lehetett a magyar nyelv hangjaira alkalmas jeleket találni és azt elterjeszteni!

A XV.században élt Galeotto Marziotól, Mátyás király udvari tudósától származik az első értékelhető információ a magyar nyelvhasználatról. Ö írja, hogy a királyi udvarban mindenki egyformán beszélt magyarul; egy magyar nyelvű éneket mind a parasztok, mind a polgárok, akárhol éltek az országban, egyformán megértettek. De írni a magyarok latinul írtak, mert „nehéz lejegyezni a magyar szöveget.“ „A latinban az u jelölésére csak egy jel van - írta Galeotto - a magyarban pedig négyre lenne szükség.“ Ezért találunk majd 114 betűjelet a 16. századi nyomtatványokban, ezért van a mai magyar ábécében még ma is sok magánhangzó (14).

A század végén megjelent teljes bibliafordítás aztán eldöntötte a betűhasználatot és az ortográfiát, az írásbeli nyelvhasználat egységesülése viszonylag rövid idő alatt ment végbe. A betűk hasonlóak lettek a mostanihoz. Egy magyar szöveget írásképe alapján rögtön azonosítani lehet: csak rá jellemzőek az ékezetes magánhangzók, a y-os kétjegyű mássalhangzók.

 

Az utolsó két tabló a könyvtár magyar gyűjteményéről ad tájékoztatást, és ez át is vezet minket a kiállítás másik részébe, a könyvekhez. A magyar könyvek gyűjtése Göttingenben már a 18. században elkezdődött. Az itt tanult magyar diákok is gazdagították a könyvtárat könyvadományaikkal. A magyar gyűjtemény legértékesebb darabja egy eredeti Corvina, de több ősnyomtatvány és sok - elsősorban nyelvészeti témájú - könyv található itt a 17-18. századból. Némelyik ritkaság, a világon egy-két darab lelhető még fel belőle. Így érthető, hogy itt, vitrinben kiállítani ezeket nem lehetett, védett elhelyezést igényelnek. Az eredeti könyv helyett be kellett érnünk fotókópiával. A magyar nyelvű kódexirodalmat és a 16. századi nyomtatványokat bemutató vitrineknél is természetesen másolatokat láthatunk.

 

Csakúgy mint a tablók esetében, kedvenc vitrinem és kedvenc könyveim is vannak. Kedvenc vitrinem a a könyvnyomtatás a 16. században, bár itt csak fakszimiléket tudtunk kiállítani. A nyelv azonban olyan ízes, ma is teljesen érthető, a tipográfia szép, könnyen olvasható. Ajánlom mindenkinek, aki jó kedvre akar derülni.

 

A könyvek közül is hadd emeljek ki egyet, Bél Mátyás Magyar nyelvmesterét, melynek címlapját a kiállítás mottójául plakátnak, szóróanyagnak egyaránt felhasználtam: „Milyen boldog az a német, aki magyarok közt magyarul tud…“ szól az idézet. A könyv először 1725-ben jelent meg, a Göttingeni Egyetemi Könyvtár állományában levő az 5. kiadás, 1774-ből. Ezek szerint a 18. században ekkora igény volt a németek körében a magyar nyelv megismerésére ! Szerzője Bél Mátyás legtipikusabban hungarus-író volt: tudományos könyveit kizárólag latinul írta, de jól beszélt magyarul, németül és „tótul“, a nyelvi tarkaságot dicsőségnek tekintette.

 

Németek korábban is akartak már magyarul tanulni. Ezt mutatja az az egyoldalas szójegyzék, ami a 15.század elejéről maradt ránk egy grammatikai kódexbe kötve. Egy peregrinus diák (ma erasmusosnak hívnánk), bizonyos Rotenburgi Johannes - innen a szomszédos Rottenburgból - készítette, összeírva azokat a kifejezéseket, amelyekre Magyarországon leginkább szüksége lehet: Melyik az igazi út Budára ? Van-e borod ? Asszony, mossad  ingem ! – és néhány hasznos, bár nyomdafestéket (sic!) nem tűrő szófordulat egy diák mindennapi életéhez.

  

A kiállítás harmadik  része az audiovizuálistéka. Azt akartuk, hogy hallható is legyen a nyelv, amiről szólunk, és látható az a kulturális érték, amihez csak digitalizált formában juthatunk el. A képernyő előtt megcsodálhatjuk a Tihanyi Alapítólevelet 1055-ből, láthatjuk és hallhatjuk a latin nyelvű XIV. századi Képes Krónikát magyarul és egy XV.század végi magyar nyelvű imakönyvet, a Festetich-kódexet. A kínálatot  néhány hangoskönyv egészíti ki, a magyar költészet gyöngyszemeiből válogatva.

 

Milyen nyelv is a magyar? 

- Kis nyelv ? Az anyanyelvi beszélők száma szerint- ez ma becslések alapján14-14,5 millió - a világ 6000 nyelve között a 45. helyen áll. Európában 67 nyelvet beszélnek, ebből a magyar a nyelvet beszélők száma alapján 12.

- Egzotikus? Az EU hivatalos nyelve.

- Érthetetlen, megtanulhatatlan ? Talán ilyennek tűnik elsőre a kívülállók számára. Aki azonban megismeri, mást mond. Bizonyság erre a 3. számú tablón olvasható idézetek sora.

 

Tanítványaim szerint a magyar egyszerű, logikus, és flexibilis nyelv. (és persze - teszik hozzá kedvemért - szép.) Örülnék, ha ezt a véleményt a kiállítás megtekintése után sokan osztanák !